Ahogy az időjárás, úgy a gazdasági környezet sem minden esetben volt ideális a lassan mögöttünk maradó évben. Sőt… Mégis a Jászapáti 2000 Mg. Zrt-nek sikerült megőriznie nyereségességét úgy, hogy közben nem volt szükség továbbra sem az álláshelyek számának csökkentésére. Társaságunk vezérigazgatója, Lóczi Miklós elemezte a 2013-as esztendőt.
– Jó alappal indulhatott a 2013-as esztendő, a megelőző ősszel rendben elvégzett talaj előkészítő és vetési munkát követően. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben munkatársaink magas színvonalon hajtották végre feladataikat. Az időjárás azonban az év első harmadától átírta a terveket. Kezdődött azzal, hogy nem tudtuk időben megkezdeni a tavaszi vetést, a márciusi tél miatt. Sokáig túlságosan is csapadékos maradt az időjárás, majd jött a forróság és az aszály. Mindez megviselte a növényi kultúrákat, látszik ez a termésátlagon, illetve a minőségen egyaránt.
– Hogyan alakultak a felvásárlási árak?
– A következő csapás a mezőgazdaság számára a termények árcsökkenése volt az év folyamán. Míg tavaly egy tonna búzát 55 ezer forint körüli áron lehetett értékesíteni, addig idén ez az ár 40 – 50 százalékot is esett. Volt, hogy 40 ezer forintért tettek ajánlatot a kereskedők a gabona tonnájára.
– Nem éppen ideális alaphelyzet.
– Valóban, hisz kevesebb termett, emelkedett a tevékenység költségszintje, illetve visszaestek a terményárak. Mégis sikerül várhatóan pozitív eredménnyel zárni a 2013-as esztendőt. Igaz, az egymásra rakódó negatív hatások miatt a nyereség kisebb mértékű lesz a tervezettnél.
Az integrációs tevékenység eredményes, ugyanakkor itt is érzékeltette hatását a gabona árának csökkenése, így a tervezettnél valamivel kevesebb lesz a nyereség mértéke.
– Mi a helyzet az állattenyésztéssel?
– Valamivel kedvezőbb a helyzet. Megtermett, rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű szálas takarmány, sőt a minősége is kiváló, amiben közrejátszott az is, hogy sikerült lecserélni a régi silózó gépünket. Emellett nem okozott problémát a szemes takarmány mennyiségének biztosítása sem, illetve az élő állat felvásárlási árak is növekedtek. Sikerült valamivel a tervezett felett teljesíteni az ágazat nyereségét.
– A nyereségszint tartása mellett hogyan alakult a foglalkoztatottak létszáma?
– A nem túl kedvező gazdasági környezet ellenére tartható volt ebben az évben is a foglalkoztatottak létszáma, sőt az egyéb érdekeltségünkbe tartozó vállalkozásoknál még plusz munkaerő felvételre is szükség volt. Az év elején bérrendezést hajtottunk végre, mintegy 12 százalékos átlagos emelést valósítottunk meg. Korábban is jellemző volt, hogy a térségben hasonló feladatokat ellátó mezőgazdasági vállalkozásokhoz képest magasabb bért tudtunk fizetni. Ez az állítás pedig a bérrendezést követően még inkább igaz. Mindezt úgy sikerült meglépnünk, hogy nem a minimálbér szintjén foglalkoztatjuk dolgozóinkat.
– A részvénytársaság szempontjából alapkérdés a földbérlet alakulása.
– Cégünk és az érdekeltségbe tartozó vállalkozások jelentős földterületeket bérelnek annak érdekében, hogy a gazdálkodást a megszokott színvonalon folytatódjon. A földhaszonbér nagyságrendje alapvetően függ az értékesített termények árától. Ha ezt idén szigorúan a piaci árakhoz igazodva követtük volna, drasztikus mértékben kellett volna csökkenteni a fizetendő bérleti díjakat. Nem így döntöttünk. Olyan tisztességes díjat szerettünk volna meghatározni, amellyel megmutathatjuk, hogy továbbra is hosszú távon számítunk a tulajdonosok együttműködésére. Ennek megfelelően jóval a piaci szint felett 46 forintos kilónkénti búzaárral számolva fizetjük ki a földhaszonbéreket, várhatóan már december közepétől kezdődően.
– A földhasználat lehetőségét a jövőben nagyban befolyásolja a szabályok változása. Hogyan érinti ez a társaságot?
– A földbérlet, illetve a földhasználat témája számos kérdést felvet a következő esztendőben. Jásziványon például jórészt a munkahelyek megtartása érdekében foglalkoztunk eddig a húshasznú marhák tartásával. Időközben azonban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól megkaptuk az értesítést, hogy az eddig legelőként használt gyepterület nagy részét a továbbiakban nem használhatjuk. A mintegy négyszáz hektár kiesése azt jelenti, hogy fokozatosan ki kell vezetnünk a szarvasmarha tartását, illetve a juhászatot onnan. Ezzel párhuzamosan az ott dolgozó négy – öt munkatársunktól is meg kell válnunk.
A földforgalmi törvény változása következtében számunkra az 1800 hektáros termőterület nagyság használata engedélyezett az állattenyésztéshez kapcsolódóan. Annak érdekében, hogy a munkahelyeket meg tudjuk tartani, mindenképpen szeretnénk meghosszabbítani a földbérleti szerződéseket. Ennek sikeressége közvetlenül mintegy száz munkavállalónk álláshelyét érinti. A jelenlegi ismeretek szerint biztosítható a működéshez, tevékenységhez szükséges földterület nagysága.
– Milyen irányban léphet tovább a Jászapáti 2000 Mg Zrt?
– Tovább szeretnénk erősíteni mind a szántóföldi növénytermesztés, mind a zöldség-, gyümölcs termesztés, mind pedig az állattenyésztés vonatkozásában az integrátori tevékenységünket. Tovább kell erősítenünk a szolgáltatási tevékenységünket is. A közép- és hosszú távú célok között pedig az élelmiszeripari tevékenységben vállalt szerepünket szeretnénk hangsúlyosabbá tenni. Összetett feladatrendszer ez, amelynek sikeressége kell ahhoz, hogy továbbra is megőrizhessük helyünket és szerepünket a térség gazdálkodásában. Úgy vélem, ehhez cégünk, illetve partnereink is biztos anyagi háttérrel rendelkeznek, nem utolsó sorban pedig rendelkezésre áll az a humán tőke, amely munkatársaink szaktudásában és széleskörű tapasztalataiban érhető tetten.