Nehezen indult a repce vetési időszaka, köszönhetően a szeptemberben érkezett nagymennyiségű csapadéknak. Ugyanakkor ahol végül meg tudott indulni a magok fejlődése, mostanra az átteleléshez szükséges mértékben erősödtek meg a növények. Gonda László ágazatvezető foglalta össze az őszi káposztarepce vetési időszakának tapasztalatait.
Augusztus végén kezdtük társaságunk területén az őszi káposztarepce vetését. – Eredetileg úgy terveztük, hogy 500 hektárt vetünk ebből a kultúrából – mondta Gonda László. – Végül azonban összességében 440 hektáron sikerült elvetni a magokat, mert időközben oly mértékben vált csapadékossá az időjárás, hogy jó ideig egyáltalán nem lehetett a munkagépekkel a földekre menni. Ráadásul a már elvetett területből is mintegy negyven hektárt kiselejteztünk, ugyanis vetésük után újabb esők érkeztek, azt követően pedig ismét hirtelen melegre fordult az idő, így a talaj kicserepesedet, a mag pedig nem tudott kikelni. Nem volt mit tenni, letárcsáztuk és búzát vetettünk a helyére.
Jelentős mértékű, közvetlen pénzügyi kár nem érte társaságunkat, mert a korábbi symbás talaj előkészítés miatt egy menetben vethető volt a búza, sőt a repce vetőmag ára sem veszett oda, hisz rendelkeztünk vetés-biztosítással.
Összességében tehát 400 hektáron fejlődik idén ősszel a káposztarepce, aminek kétharmadát symbás, széles sortávolságú, egymenetes technológiával vetettük, az egyharmada pedig hagyományos technológiával került a földbe.
Azon a területen, ahol megmaradt és kikelt a mag, ott a hajtás hat – nyolc leveles, tőlevélrózsás állapotban van, ami megfelelő fejlettségi szint az átteleléshez. A repcetáblák megkapták az őszi gyomirtást, így tiszta a föld, jó állapotban van a tőállomány. A regulátoros kezeléssel pedig elértük, hogy a hideg érkezéséig ne a levelekre dolgozzon a növény, hanem a gyökerek megerősítésére fordítsa energiáit.
A pocok, a rágcsáló sajnos jelen van a repce területeken is. A Redentin szórására megkaptuk korábban a szükséges engedélyeket. Sajnos azonban a pocok így is több folton megrágta a növényt.
Az elmúlt napokban lehullott eső már nem befolyásolta döntően a repcetáblák állapotát, mert azokon a területeken, ahol korábban volt eső, ott már a vetés idején jelentkeztek a problémák, így a mélyebb fekvésű területeken, ahol megállt a víz már rá sem bírtunk menni a földre. Az újabb csapadék pedig már nem sokat vett el, a fejlődésnek indult területekből.
Eddig nagyon jók az előjelek, bízunk egy komoly télben. A repce télállóságában ugyanis bízhatunk, de szükség volna a hótakaróra, a csapadékra, hogy a rágcsálók is eltűnjenek tavaszra.
Társaságunk bekapcsolódott egy uniós szinten is figyelemre méltó, fontos kísérletsorozatba. 150 hektáros területre szerződtünk egy külföldi céggel, amely keretében társaságunk háromszor ötven hektáros parcellában, uniós eseti engedéllyel, jelenleg betiltott vetőmag csávázószer hatásait vizsgáljuk a kísérlet keretében.
Mint ismert a rovarölő csávázószeres vegyszerezést betiltotta az EU a méhek védelme érdekében. Mivel ezt a döntést a gyártó cégek egy jó része vitatja, szeretnék bizonyítani, hogy az alkalmazott vegyszerek nincsenek káros hatással a méhekre. Tavaly még csak kisparcellás kísérletek zajlottak. Ez idő szerint a három kísérleti terület Jászapátin és a hevesi területeken található. A partner cégek komoly anyagi eszközökkel támogatják a közreműködést, illetve a növényvédő gyártó biztosította a szükséges csávázott vetőmagot is. Ezzel az együttműködéssel is sikerült csökkenteni a költségszintet az elmúlt évhez képest. Jelenleg pedig már az együttműködő méhészeket keresik a kísérlet végigviteléhez. Közben vizsgálják a hatásokat, elemzik a tapasztalatokat. Már a tavalyi kísérlet alkalmával sem regisztráltunk semmilyen problémát, reméljük idén is kedvezőek lesznek a tapasztalatok.